Nagy a rajongás a növényekért, derült ki a felmérésünkből.
Tízből kilenc ember legalább egy új szobanövényt szerzett be a koronavírus tavaszi megjelenése óta, derül ki a felmérésünkből[1]. A karanténos időszakban több időt töltünk otthon, mint előtte bármikor: mozi, koncert és éttermi vacsora helyett egyre többen fedeznek fel új hobbikat, ilyen új kedvenc lett a növények gondozása is.
[1] A felmérés nem reprezentatív, 1795 magyar válaszadó részvételével, online zajlott 2020. október-novemberjében.
Testi és lelki okok
A bezártság érzése, a kijárási lehetőségek minimalizálása, az otthonról dolgozás még azokat is nyitottá teszik a szobanövényekre, akik korábban nem voltak nagy rajongók. A Plante. 2020. október-novemberi felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 13,5 %-a kifejezetten a COVID19 tavaszi megjelenése óta vallja magát növényrajongónak. Ami nem csoda, hiszen a karanténos időszakban bővebben jut idő az otthoni hobbikra is.
És hogy ki miért dönt úgy, hogy növényekkel veszi körbe magát a lakásában? A válaszadók kicsit több mint egyharmada a növények fizikai állapotukra való hatását emeli ki: 36,8 % azért választ zöld leveleket otthonra, mert azok tisztítják a levegőt és jobb lesz tőle a közérzetük. A válaszok között a dobogó második fokán a lelki okok jelentek meg: 32,6 % szeret felelősséget vállalni a növényeiért és élvezi a szoba-kertészkedést. A felmérésből kiderült, hogy a Z generáció, azaz a 26-40 év közötti korosztály különösen nyitott a növények lakásban tartására.
A koronavírus hatására sokak élete kisebb-nagyobb mértékben, de más irányba indult el, mint ahogy korábban tervezte. Erre a feszültségre ad egyfajta gyógyírt a növények gondozása: ha egyedül él valaki, nem elhanyagolható a szociális hatás: a növények jelenthetnek „társaságot”, értük felelősséget kell vállalni, kialakul egy érzelmi kötődés, ezzel együtt egy terápiás hatás. Öntözni kell, gondozni, reagálni, ha a növény megbetegszik, lehet örülni, ha megjelenik egy új levél, hajtás vagy virág. A kérdőívet kitöltők 78,8 %-a egyébként beszélni is szokott a növényeihez. A növénygondozás tökéletes meditatív tevékenység, így akkor is érezhető a pozitív hatása, ha valaki magányos, de akkor is, ha túl stresszesnek érzi a munkáját[1], legyen az akár a családdal néha nehezen összeegyeztethető kényszer home office.
Jóból sosem elég
Minden harmadik embernek legalább 10 darab szobanövénye van otthon a felmérés szerint, és ezek között pár igazi lakásdzsungel-tulajdonos is akad, több mint 50 szobanövénnyel. A megkérdezettek 43,5 %-a minimum egy, maximum 4, és további 32,1 %-a 5-10 darab növénnyel gazdagodott az otthonában a COVID19 márciusi megjelenése óta. A kitöltők közel negyede 5.000 és 10.000 Ft között, és szintén körülbelül egynegyede 10.000 és 20.000 Ft közötti összeget szánt a lakás növényesítésére tavasz óta, ezek voltak a legjellemzőbb költési adatok.
Világszinten elmondható, hogy a digitális, „azonnali” világ térnyerésével – a koronavírustól függetlenül – egyre inkább megjelenik az igény a lelassult, türelmet és kitartást igénylő, fizikai aktivitásokra is. A növénygondozás pont ilyen. A Z-generáció fejében erősen él a kép, amikor gyermekkorukban a szüleik, nagyszüleik könnyezőpálma (latinul: monstera delicosa) leveleket törölgettek otthon és futókát pakoltak a polc tetejére. Érdekesség, hogy a kedvenc növénytípusok mind a mai napig nem változtak: a megkérdezettek közel negyedének a monstera a kedvenc növénye, és körülbelül ötöde szavaz a filodendron fajtákra. Amikor arról van szó, hogy ki milyen növényre vágyik még, a fenti, könnyen gondozható növényeken kívül a kicsit több szakértelmet igénylő kaktuszok és a calathea fajták is előkelő helyen szerepelnek.
[1] 2019-es kutatás a növények munkahelyi stressz csökkentő hatásával kapcsolatban: https://journals.ashs.org/horttech/view/journals/horttech/30/1/article-p55.xml
