Ha tavasz, akkor itt az ültetés ideje! A szobanövények gondozásának egyik fontos időszaka ez, hiszen ahhoz, hogy gondos növénymama vagy –papa legyen valaki, időnként szükséges átültetni a növény-„gyerekeket”.
A tavaszi átültetés nem ördögtől való, még akkor sem, ha ez lesz az első alkalom, amikor mi magunk állunk neki: mindegy, hogy idáig a nagymamánk, a barátnőnk vagy a szomszéd néni végezte el helyettünk, vagy senki se, mert csak mostanában lettünk újdonsült növényszülők, és ez az első tavaszunk a dísznövényekkel.
Jó hír, hogy nem kell hivatásos kertésznek lenni ahhoz, hogy szakszerűen elvégezzük az átültetést. Néhány lépés csupán, egy kis előkészület, és egy kellemes délután alatt könnyedén új életet lehelhetünk a dísznövényeinkbe. Összegyűjtöttük, mire ügyeljünk, mielőtt nekivágunk!
Miért van szükség a szobanövények átültetésére?
Röviden azért, mert a növények felélik a talajban lévő tápanyagokat, és kinövi a gyökérzetük az adott cserepet. Éppen ezért egy-két évente érdemes a tavaszi átültetést elvégezni, és az ültetőközeget frissíteni, illetve nagyobb „otthonba” költöztetni a növényeinket.
Gyakorlatilag akkor van szükség az átültetésre, amikor azt látjuk, hogy a növény földje már összetömörödött, vagy ha úgy tűnik, hogy kirakódott a mész a földfelszínre, esetleg a cserépre, ami agyagkaspó esetén gyakori és látványos fehér foltokban jelenik meg. Ilyen árulkodó és ültetésre sarkalló jel az is, ha nagyon megbokrosodott a növényünk, vagy szemmel látható, hogy kinőtte a virágcserepét. Ilyenkor például a gyökerei már teljesen beszőtték a talajt és jól láthatóak a földlabda tetején, vagy a cserép alján is megjelennek, akár hosszan összecsavarodnak és kapaszkodnak egymásba vagy a kaspóba.
1. Minden, amit az időzítésről tudni kell
Az ültetés javasolt időpontja változó, függ attól, hogy milyen növényről van szó, ezért minden esetben érdemes utánanézni az interneten, szakkönyvekben vagy rákérdezni a kedvenc kertészetünkben, növényboltunkban, hogy a mi növényünknek melyik ültetési időpont az ideális, de összességében elmondható, hogy a téli, inaktívabb, pihenő időszak után a tavasz egy nagyon szerencsés időpont a legtöbb szobanövény átültetéséhez.
Alapvetően igaz ez minden egészséges, már-már a cserepén túlnőtt, burjánzó növényre, de a télen legyengült, besárgult, kifakult növényeknek is ideális a tavaszi átültetés. Úgy képzeljük el, mint amikor mi emberek egy nagy wellness- és vitaminkúrán esünk át – ilyesmi lehet a növényeknek a tavaszi feltöltődés!
Amikor már melegszik az idő, és elmúltak a téli fagyok, továbbá a szobanövényeken is látjuk, hogy mindjárt új erőre kapnak a hideg hónapokhoz kapcsolódó pihenő után, akkor álljunk neki az ültetésnek. Mindenképp várjuk meg vele a langyosabb, március-áprilisi időt.
PRO-TIPP: A nagy földlabdával rendelkező „dzsungellakók” esetén, – legyen az egy több méter magas és széles könnyezőpálma vagy egy hatalmasra nőtt kaktusz -, ha méretükből adódóan nem lehet őket átültetni, akkor szóba jöhet a felső talajréteg cseréje. Így is felfrissíthetjük növényünket, ami meghálálja majd a törődést!
2. Ha cserép, legyen lyuk az alján
A „mibe ültessünk?” kérdésre a közismert műanyag és a klasszikus agyagcserép is jó válasz, de az edény lehet akár lyukas kerámiakaspó is.
A szobanövények ültetése szempontjából a kaspó anyagát aszerint válasszuk meg, hogy melyik áll hozzánk közelebb, illetve hogy melyik illeszkedik jobban a lakásunkba.
Bármibe is ültetünk, a lényeg, hogy legyen vízelvezető nyílás, azaz egy kis lyuk annak az edények az alján, amibe közvetlenül beleültetjük a szobanövényt, mert így a felesleges öntözővíz könnyen eltávozhat.
Márcsak azért is érdemes a szobanövények öntözésére és a vízelvezetésre figyelni, mert a Plante. tapasztalatai alapján a legtöbb kezdő növénytulajdonos a túlöntözéssel küzd: sokan túlszeretgetik a növényeiket, akár minden nap öntözik, és a leggyakoribb probléma az újdonsült növényszülőknél, hogy a túl sok víz miatt a növények gyökerei elkezdenek rohadni.
A műanyag edény előnye, hogy ha kitesszük a növényünket nyáron a balkonra, a bejárat elé vagy az ablakpárkányra, nem melegszik majd túl a gyökérzet. A természetes, rusztikus hatású agyagcserép pórusain keresztül viszont könnyen el tud távozni a fölösleges víz, tehát egyik és másik mellett is lehet pro és kontra érveket felhozni.
Fontos, hogy az ültetés előtt áztassuk be az agyagcserepet, ha emellett a megoldás mellett döntünk.
Gondoskodjunk a vízelvezetésről is: ezt törött cserépdarabokkal, kaviccsal és agyaggranulátummal is megtehetjük. Nincs más teendőnk, mint hogy pár centiméter vastagságban tegyünk belőlük a vízelvezető nyílás tetejére, így például kavicságyat képezve egy olyan réteg jön létre, ami jól elvezeti a vizet.
A szobanövények átültetése esetében igaz a mondás: a méret a lényeg! Érdemes ugyanis maximum 1-2 cserépmérettel nagyobbat választanunk az átültetéshez, különben a növényünk megáll a fejlődésben, amíg be nem növi a nagyobb cserepet a gyökérzet. Kicsit olyan ez, mintha hirtelen túl nagy házba költöznénk, és jó ideig nem tudnánk belakni a nagy teret. A növény ilyenkor fölöslegesen használ túl sok energiát a gyökér rész fenntartásához, és ezt a levélzet megsínyli.
Amennyiben műanyag edénybe ülteted a növényeidet, érdemes egy 1-2 cm-rel szélesebb dekor kaspóba helyezni őket. Így öntözéskor egyrészt nem folyik ki a víz a bútorodra, mert felfogja a kaspó, másrészt könnyen a lakásod stílusához passzinthatod a növényedet egy színben, formában illeszkedő kaspóval.
PRO-TIPP: Korábban kiürült műanyag edényeinket kitisztítás után használjuk újra – így a ’zero waste’ jegyében környezetünkkel extrán jót teszünk. Ha pont az a méret hiányzik a repertoárunkból, amire szükségünk lenne, kérdezzük meg a barátainkat, lakótársakat, nem lapul-e valakinél egy kihasználatlan ültetőedény.
3. A tápanyagdús, friss föld az igazi.
A jó virágföld barna, laza és morzsás állagú, nem agyagos, tapadós. Ráadásul szagtalan. Ha esetleg kellemetlen szagot érzünk, ne ültessünk bele növényt semmiképp. Ne használjunk sem kerti, sem ismeretlen eredetű földet, mert ezek megfertőzhetik a szobanövényeinket.
A legtöbb, áruházban, kertészetben, virágboltban beszerezhető virágföld már be van keverve tőzeggel vagy humusszal, ami a jó vízáteresztő képességet biztosítja. Manapság már számos növényfajhoz találunk előre bekevert földet, ami megkönnyíti a dolgunkat az ültetésnél, legyen szó például kaktuszföldről vagy általános virágfölről. Ha magunknak akarjuk bekeverni az ültetető közeget a kedvenc filodendronunknak vagy peperomiánknak, akkor a jó vízáteresztés miatt a 60% föld, 35% tőzeg és 5% perlit lehet a megfelelő arány.
PRO-TIPP: Válasszunk mindenképp jó minőségű virágföldet, mert ez a növény fejlődésének záloga. Szobanövények esetén az általános virágföld a legtöbb esetben megfelelő, de mindig nézzünk utána, hogy a növényünk igényeinek megfelelő pH-értékű, és összetételű földet használhassuk.
4. Átültetéskor ügyeljünk a gyökérzetre!
- Ha már látjuk a spirálisan csavarodó, sűrű, a cserép alján kilógó gyökereket, akkor óvatosan távolítsuk el a cserepet. Az oldalát körkörösen meg- vagy benyomkodva elválik a cseréptől a gyökérzet és a növényt tövénél fogva fejjel lefelé egyszerűen leemeljük. Csak egy mozdulat az egész! Ha a gyökerek jobban kapaszkodnak, akkor picit erősebb nyomásra lesz szükség, de ne ijedjünk meg, mert ez nem okoz problémát a növény szempontjából.
- Miután kiemeltük a növényt, érdemes megvizsgálni a gyökérzet állapotát is, mert ha sérült, beteg, rossz szagú, rothadó részeket érzékelünk, le kell vágni egy éles eszközzel, úgy, hogy egyúttal az egészséges részből is vágjunk kicsit, Így nem visszük tovább az ollóval a fertőzéseket.
- Az átültetés remek alkalom akár a jól gyökeresedett sarjak leválasztására, és külön ültetésére is. Az új, junior növényeket egyből el is ajándékozhatjuk növényimádó barátoknak, ismerősöknek, kollégáknak, imádni fogják.
- Az átültetést úgy vigyük véghez, hogy a földlabda felső, alsó és oldalsó rétegét, amiben nincs gyökérzet, finoman kaparjuk le, hogy új földdel tölthessük fel, és így egyúttal a mészkiválástól is megszabadulunk. Amikor beletesszük a növényt az új cserépbe, a földlabda oldalánál nyomkodjuk be a friss földet és stabilizáljuk a növényt a cserépben, nyomkodjuk meg a tövénél a hüvelyk- és mutatóujjunkkal.
PRO-TIPP: Jó tudni, hogy nem szerencsés, ha levegős marad az ültetőközeg, ugyanakkor a túl szoros ültetés, az extra talajtömörítés sem előnyös a már többször említett vízelvezetés miatt. Előbbi esetben a növény a laza talajból könnyen kidől, a stabil szerkezet a tápanyagleadás leadás szempontjából is fontos. Ha pedig a virágföld túl tömör összetapadt, agyagos, akkor a növény nem lesz képes megfelelően fejlődni.
5. Utána öntözzünk.
Az ültetés befejeztével locsoljuk meg a növényt vízzel, hogy a gyökerekre rátapadjon a föld. A víz legyen szobahőmérsékletű, ne túl meleg és ne túl hideg: olyan, amit mi magunk is szívesen meginnánk.
Ilyenkor még ne tápoldatozzunk egy-két hónapig, egyrészt mert nem szükséges, másrészt mert úgy könnyen megéghetnek a gyökerek. Ha ugyanis egyszerre sok a tápanyag a földben, plusz tápoldattal is öntözzük a növényt, akkor túlzásba visszük a „turbózást”, ami pont ellentétes irányba hat és kiégéshez vezethet. A szobanövények tápoldatos öntözése így csak később javasolt.
PRO-TIPP: Ültetés után tegyük a növényünket világos helyre, de ne tűző napra. Ha esetleg nem ültettünk át minden növényt, vagy a nagy növényeknek csak a felső talajrétegét cseréltük le, azoknál nyugodtan használhatunk egyből tápoldatot, hogy pótoljuk a tápanyagokat a télen kimerült földben.
Boldogság, szerelem
Elmondhatjuk tehát, hogy a tavaszi átültetés a növények egészsége szempontjából nélkülözhetetlen: nagyobb kaspóhoz és frissítő tápanyagokhoz jutnak ilyenkor a levéldísznövények. Így a tavasz előre haladtával lendületesen megindulnak a fejlődésben, ami – valljuk be – nemcsak a növények, hanem a növénygazdák boldogságához is vezet.
Oszd meg a cikkünket, ha másnak is hasznos lehet!
2021. április 8.
