A víz nem csak számunkra, emberek számára nélkülözhetetlen lételem, hanem a növényvilág számára is. A víz a működtetője számos fiziológiai és biokémiai folyamatnak, ezért úgy gondoljuk elengedhetetlen, hogy a növénytartás során néhány szót írjunk róla. Növényeink öntözése korántsem tűnik nehéz feladatnak, ahhoz azonban, hogy szép növényeink lehessenek, érdemes betartanunk egy-két általános szabályt.
Mikor kell öntözni?
Átültetés után mindig öntözzük meg a növényeinket, hogy a gyökérszőrök könnyebben tudjanak alkalmazkodni az új környezetükhöz.
Két öntözés között hagyjuk, hogy a növények földje kiszáradjon.
A naposabb vagy melegebb helyen tartott növények földje könnyebben és gyorsabban ki tud száradni, mint az árnyékos helyen tartott társaiké, így gyakoribb öntözést is igényelhetnek.
Ha párásítunk a növénynek (például kis tálkával), akkor figyeljünk arra, hogy emiatt hosszabb időbe is telhet, amíg a növény földje kiszárad. Lehet, hogy ritkább öntözés szükséges.
Miért fontos a víz?
A növény életében a víz biztosítja a megfelelő turgornyomást a szövetekben, amitől a növények tartani tudják leveleiket. Ezenkívül a tápanyagok és ásványi sók felvételében és azoknak megfelelő helyre történő szállításában is segítik a növényt.
Ha egy növény szomjas, a levelei kókadnak – ezt a jelenséget szinte mindenki ismeri. De gyakran nem a vízhiány, hanem éppen a túlöntözés miatt lóg egy növény levele. Ezt sokszor nem könnyű megállapítani, pedig érdemes erre a jelenségre különösen odafigyelni, hiszen a szobanövények pusztulásának okai között dobogós helyen szerepel a túlöntözés!
Alapvető hiba a szobanövények gondozása közben, ha minden növénynek ugyanannyi vizet adunk. Családonként, de akár faj, illetve fajtánként is eltérő igényeik lehetnek az egyes növényeknek. A szükséges vízmennyiség sok tényezőtől függhet, ilyen például: a származás, a növény mérete, kinti hőmérséklet, a szoba adottságai, de az évszak is ilyen befolyásoló tényező lehet.
Akkor mégis hogyan öntözzünk megfelelően?
A helyes öntözéshez mindenképp fontos tudni, hogy milyen szobanövénnyel is rendelkezünk, ennek alapján már könnyen elindulhatunk és kideríthetjük a növény származási helyét. Ez azért lehet fontos információ, mert a szárazabb területről származó növények szobai körülmények között is rendszerint kevés vizet igényelnek, míg a trópusi területekről származó társaik sokkal inkább párás, nedves környezetben érzik jól magukat.
Akkor sem kell megrettenni, ha hirtelen nem tudjuk kideríteni, hogy honnan is származik szeretett növényünk. A növények felépítése is árulkodó lehet vízfogyasztási szokásaikat illetően. Általánosságban elmondható, hogy a húsos levelű, vagy bőrszerű felülettel rendelkező növények sokkal kevesebb vizet igényelnek, mint vékonyabb levelű társaik. Ennek magyarázata, hogy a növények leveleikben és egyéb részeikben (például: levélnyél, szár) is képesek tárolni a vizet, így a szárazabb időszakban van miből hasznosítaniuk. Gondoljunk például a kaktuszokra, akik igazi túlélők, hiszen kimondottan hosszú vízmentes időszakokat is könnyen átvészelnek.
A növények életkora és fejlettségi állapota is segítség lehet a helyes vízmennyiség megállapításakor. A fiatal növények sokkal érzékenyebben reagálnak akár a legkisebb, néhány órás vagy napos vízhiányra is, míg idősebb társaik sokkal ellenállóbbak.
Fontos tényező még az öntözést illetően a környezet. Hol helyezkedik el a növény a lakásban, milyenek az adottságok? Egy meleg lakásban a fűtőtest közelében elhelyezett növény gyakoribb öntözést igényel majd, mint egy ugyanolyan fajta, de máshová helyezett társa. Épp ezért a kertészeti eladóktól, vagy növénynevelési útmutatókból érkező tanácsokat mindig gondoljuk át még egyszer, és adaptáljuk azokat saját otthonunk adottságaihoz mérten.
A növény közege és cserepe is befolyásolhatja a szükséges víz mennyiségét. Az agyagcserepek például felveszik az öntözővíz egy részét és szép lassan adagolják vissza a növénynek, ezzel egy sajátos mikroklímát hozva létre. A műanyag cserepek erre nem képesek. Az ültetőközeg minősége is meghatározó lehet. A tőzeges, kókuszrostos talaj sokkal gyorsabban kiszárad, mint egy masszívabb, virágföldes keverék, így erre is érdemes odafigyelni.
Sok növény télen bizonyos fokú nyugalomba kerül, ezek a növények ebben az időszakban nagyon kevés vízzel is beérik, a túlöntözés végzetes lehet ilyenkor.
3 apró tipp, hogy még hatásosabban öntözhessünk
Semmiképp ne öntözzünk megszokásból. A növényeink földjét érdemes egyesével megvizsgálni, hogy mennyire alapos öntözés szükséges. A legtöbb növény esetében javasolt megvárni két öntözés között, amíg a közeg teljesen kiszárad.
Öntözésre szobahőmérsékletű, lehetőleg lágy vizet használjunk. Még a meleg nyári időszakban is kerüljük a túlzottan hideg vízzel történő locsolást, a növények könnyen sokkot kaphatnak a túl hideg öntözővíztől. Ha lehetőségünk van rá, gyűjtsünk esővizet növényeink számára.
A megfelelő tápanyagfelvétel szempontjából érdemes felülről és alulról is öntözni a növényt, így a tápanyagok nem fognak csak az egyik irányba kimosódni. A pangó vizet azonban a legtöbb növény nem kedveli, így ezt érdemes elkerülni, ha a növény 5-10 perc elteltével sem szívta fel az öntözővizet az alátétből, vagy a kaspóból, akkor öntsük ki alóla.
